Berlin a szembenállás városa. Világháború, zsidóüldözés, kommunizmus, azaz a 20. század legrosszabb pillanatai összesűrítve egyetlen helyen. Megnézzük a pusztítást, az emlékeket, elolvassuk a táblákat, de a Checkpoint Charlie-nál már arra várunk, hogy a statiszta eltegye a telefonját, és lehessen vele fotózkodni. De vajon a szelfik után átgondoljuk, miért jobb a béke mint a háború, vagy inkább rohanunk enni és vásárolni?

Az élet megy tovább - Nyugodt, békés forgalom a berlini fal megmaradt darabjai előtt, a Gestapo és SS korábbi központjához - most a Topographie des Terrors múzeumhoz - közel. A felirat, bár már sokan észre sem veszik, még mindig aktuális, az egyre terjedő szélsőségek és elnyomás miatt is. 

De először, egy szelfi - Fiatal turista szelfit készít a berlini fal egy megmaradt darabjánál az East Side Gallerynél. Nincs egyedül, a legtöbben megállnak lefotóz(tat)ni magukat a nekik tetsző falfirkákkal. Alig vannak, aki elmélyülten sétálnak a fal mellett.

Ezek a mai idősek - Idős turisták szelfit csinálnak a keletnémet katonának öltözött árussal. A férfiak nagy kacagások közepette vásároltak "igazi" szépen kitöltött és lepecsételt keletnémet vízumot a katonától, majd gyorsan fotót is készítettek vele. 

Elrejtve - Vásárlók sétálnak az egykori seprűgyár helyén nyitott kocsma mellett. Otto Weidt 1940 és 1943 között zsidókat segített a gyárban. Az épület most grafitikkel és szórakozóhelyekkel van tele, de a pezsgő közösségi élet mellett itt található az Anne Frank múzeum is.

Nővér és Holokauszt - Növér fotózza az emlékművet - és az azon átsétáló világi kísérőit - az emlékműnél, ami nemrég egy izraeli művész miatt került be a hírekbe. Sok ember még a Yolokaust című sorozat után is inkább a pózolást választja, pedig csendben végigsétálni a betoncölöpök között igazán mély és nyomasztó élmény.