A Montmartre Párizs egyik legforgalmasabb része, az egyik kötelező látnivaló minden turistának. Nappal alig lehet lépni tőlük: végigjárják az Amelie fontosabb pontjait, és megtöltik a teret a hegy tetején. Zsonganak a művészek-, vagy épp a Sacre Coeur körül. Éjjel azonban a hajdani bohém/művésznegyed még mindig rászolgál régi hírnevére.

Az elmúlt 10 évben elég sok budapesti Meleg Büszkeség Menetén voltam ott. Voltam már ijesztő Pride-on, ahol a Hősök teréről feltört és felénk hajigált márványtól kellett félni. Voltam körbekordonozott Pride-on, ami ugyan jó hangulatú volt, de a végállomásnál sunyiban kellett kisföldalattizni a helyszínről. Aztán voltam unalmas Pride-on is, aminek a végén csak haza kellett menni gyorsan, és nem bulizni tovább. Június 15-én véletlenül a bécsi Pride-on is ott voltam. A különbség ég és föld.

Az Epreskert furcsa hely. Budapest közepén van, mégsem illik oda. Ha helyi vagy, szinte biztosan elsétáltál már mellette, és meglepődtél rajta. Számtalan furcsa, sérült szobor áll vagy épp fekszik a fák között, kívülről, sőt még a troliról is jól láthatóan.

Berlin a szembenállás városa. Világháború, zsidóüldözés, kommunizmus, azaz a 20. század legrosszabb pillanatai összesűrítve egyetlen helyen. Megnézzük a pusztítást, az emlékeket, elolvassuk a táblákat, de a Checkpoint Charlie-nál már arra várunk, hogy a statiszta eltegye a telefonját, és lehessen vele fotózkodni. De vajon a szelfik után átgondoljuk, miért jobb a béke mint a háború, vagy inkább rohanunk enni és vásárolni?